Építési tanácsadás

Nélkülözhetetlen eszközök családi ház építéshez!

Környezetvédelem

Passzívház- aktívház

Avagy milyen vastag legyen a hőszigetelés

 

Most erről szól minden hozzáértő és önmagát annak gondoló építészeti írás.  Passzívház, majd aktívház, elszakadni a természettől, a természetestől. Hogy ennek mi a hozadéka, hát a széndioxid kibocsátás csökkentése az épület üzemeltetésénél. Idáig terjed ki a nagy környezetvédelmi program, de csak az épület üzemeltetésére.
Viszont nem veszi figyelembe a passzívház előállításakor keletkező széndioxid és egyéb mérgező gázok környezeti károsítását. És teljesen figyelmen kívül hagyja az épület elbontása után megmaradt, a természet körforgásába bele nem illő, az élővilágra nagyon veszélyes polisztirolt, és annak égéskésleltetőként használt HBCD-t (Hexabrómciklodekánt) káros hatását. ( Erről lejjebb görgetve bővebben olvashat  a "Polisztirol káros hatásai" cikkben .)

Azt számolgatják, hogy a tervezett épületnek mekkora lesz a hővesztesége. Cél mindjobban leszorítani a hőveszteségi értéket, hogy miért? erre viszont már nincs egyértelmű és határozott magyarázat.  Általában olyan válaszokat adnak, hogy csökkenteni kell a széndioxid kibocsátást, vagyis minden a környezetvédelem jegyében történik. És ez már annyiszor elhangzott, elhangzik, hogy mindenki elhiszi, elfogadja, anélkül, hogy valós számítási és mérési eredményekkel alátámasztaná, vagy ellenőrizné a hangoztatott elméletet, a mantrát.

Hát számszerűsítsük a megtakarítást először Ft alapon, majd káros anyag kibocsátás vizsgálatával.

 Először vizsgáljuk meg a 30 cm vastag Porotherm NF tégla falazat hőveszteségi
 megtakarítását 10 és 20 cm vastagságú ƛ= 0,04 Wmk szigetelőértékű polisztirol anyaggal
Hőszigetelés nélküli fal hőveszteségi értéke= 0,4W/m2K.  Az érvényben lévő szabvány szerint a külső határoló fal hőveszteségi értéke 0,22 W/m2K értéknél rosszabb nem lehet, vagyis a 30 cm vastagságú porotherm tégla falazatot hőszigetelni kell.
 Az ábrából látható, hogy 10 cm vtg. szigeteléssel a fal hőveszteségi értéke 0,19 W/m2K, vagyis az előírásnak megfelelő értékű.
Ha ezt a szigetelővastagságot megduplázzuk és a falat 20 cm vastag szigeteléssel látjuk el, akkor a szigetelőértéket a + 10 cm vtg. szigeteléssel 0,13 W/m2K értékre javítjuk, (elérjük a passzívház kritériumot.)   Más szóval a + 10 cm többletszigeteléssel 0,06 W/m2K értéket javított a ház hőveszteségén, míg az első 10 cm vastagság 0,4 W/m2K értéket megfelezte, a 0,19 W/m2k értékkel javított az értéken, vagyis az első 10 cm még 3,16 szor hatékonyabb, mint a következő 10 cm.

Hőszigetelési érték és bekerülési költség ábrázolása.
  
 Az ábráról leolvasható, hogy az első 5 cm vastag  hőszigetelt fal  szigetelőértéke meredeken csökken, majd   a további hőszigetelés vastagság növelésével ez a meredekség egyre kisebb mértékben csökken, majd egy bizonyos  vastagságnál már a csökkenési grafikon közel párhuzamos lenne a x tengellyel, vagyis a további szigetelésvastagságnak már nem lenne számottevő energiamegtakarítási szerepe.

Ft alapú megtakarítás vizsgálata:

Mit jelent ez a megtakarítás Ft-ban számolva 35,33 Ft/ KWh villanyáram árral számolva? Magyarországon átlagban 168 napot kell fűteni évente,  168 nap X 24 óra = 4032 órát
-      Fűtési idény átlaghőmérséklete +22 C° belső hőmérséklet, és + 6,5 C° külső átlaghőmérséklet van  a fűtési szezonban, a hőmérséklet közti különbség = 15,5 C° vagyis ezt a hőmérséklet különbséget kell fűtéssel 4032 órán a fűtési idényben pótolni.
És hogy ténylegesen mennyi energia kell az adott épületnél egy fűtési szezonban a 22 C° belső levegő szinten tartásához, az függ az adott szerkezet hőszigetelő értékétől.  Ez az érték az „U” mely azt fejezi ki, hogy az adott 1 m vastagságú szerkezet 1 C° hőmérséklet különbségnél 1 óra alatt mennyi energiát képes átbocsátani, minél kisebb ez a szám annál jobb a szerkezet szigetelőértéke. Mértékegysége W/m2K
A vizsgált fal hővesztesége, első10 cm vastag hőszigeteléssel U=0,19W/m2K  
Ennek a falnak 1 m2 felületen éves hővesztesége 4032 óra/év x 15,5C° x 0,19W/m2K= 11.874 W= 11,8 KWh energia veszteség van. 1 m2 falfelületnél ez 35,33 Ft/kW árral számolva 417 Ft/m2/év. 10 cm hőszigetelés ára 2880 Ft/m2 tehát 6,9 év alatt térül meg a hőszigetelés ára.  Külső vakolatok  és hőszigetelés élettartama 25év. Ebből levonva a megtérülési időt = 18,1 év x 417 Ft/ év/m2 x 150 m2 átlagos határoló fal nagyság = 1.132.000 Ft megtakarítás érhető el 30-as téglafalnál 10 cm hőszigetelés vastagsággal 150m2 homlokzati felülettel 25 év alatt.     


A vizsgált fal hővesztesége, a második 10 cm vastag hőszigeteléssel U=0,13W/m2K  

Ha a többlet második 10 cm hőszigetelést vizsgáljuk, akkor 1 év x 4032óra/év x 15,5 C° x grafikon szerinti hőveszteségi érték 0,06W/m2K = 3.749 W= 3,75 KWh energia veszteség van a többlet 10 cm hőszigetelés alkalmazásával. 1 m2 falfelületnél ez 35,33 Ft/ KW egységárral számolva 132 Ft megtakarítás érhető el 1 m2 falfelületnél 1év alatt. 10 cm többletszigetelésnek csak az anyagára 2.350 Ft / 1m2, a második 10 cm felhordott szigetelésnek csupán az anyagköltség megtérülési ideje 17,8 év, de nyilvánvalóan vannak az anyagköltségen kívül egyéb költségek is, munkadíj növekedés, de a többi határoló szerkezeteket is hasonló szigetelőértékűre kell megépíteni, így itt is többletköltség keletkezik.
Külső vakolatokat hőszigetelés élettartama ebben az esetben is 25év. Ebből levonva a megtérülési időt - 17,8 év= 7,2 év x 132 Ft/ év/m2 x 150 m2 átlagos határoló fal nagyság = 142.560 Ft megtakarítás érhető el 30-as téglafalnál a második 10 cm hőszigetelés vastagsággal 150m2 homlokzati felülettel 25 év alatt.  

Környezetvédelmi szempontból vizsgálva:

Ha környezetvédelmi szempontból  vizsgáljuk a passzívház hozadékát, hiszen ezért kell passzívházat építeni, hogy csökkentsük a fűtésből eredő széndioxid kibocsátást. Szintén 1 m2 felületre vetítve.

1 m3 polisztirol előállításához szükséges energia, a kőolaj kitermelés , szállítás, dimetilbenzol előállítás, polisztirolgyártás, raktározás és kiszállítás figyelembevételével összesen 380KWh/m3 Részben becsült adat, az olaj kitermelési hely és mód átlagában, de egyesek szerint ide tartozik az olajszállításból keletkező tengeri szennyeződések megszüntetése, illetve helyreállítási kísérletre felhasznált energia is, valamint minden olyan energiaráfordítás, ami a kitermelés kapcsán felmerül, fáklyaégetés, vagy olajkitörés megszüntetése.  Illetve minden olyan tevékenység, melynek alkalmazásával energiát használ fel, vagy a tevékenység környezetet terhel, vagy károsít, hiszen  a hőszigetelés, a  passzívház megépítése kizárólag a környezetvédelem érdekében kell, hogy történjen.

Első 10 cm-es szigeteléssel:
Beépített energia 10 cm vastagságra számítva 38KWh/m2 30 cm vastag falazatra 10 cm –es hőszigeteléssel 1 év időtartamra 11,87 KWh a Ft értékű megtakarítás  (Lásd. Ft alapú megtakarítási számítás.)
 A szigetelőanyag beépítésekor 38KWh/m2 energia lett felhasználva a gyártáskor,150 m2 felületre vetítve= 5.700 KWh energia lett beépítve.    Energiamegtakarítás  150m2 felületen 11,87kWh megtakarított x25 év = 44.512 KWh gyártáskor felhasznált - 5.700kWh energia  Igy a tisztán megtakarított energia 38.812kwh /1m3 földgáz átlagos fűtőértéke 3,6MJ = 10.781 m3 gáz megtakarítás, és ugyanennyi szénmonoxid kibocsátási megtakarítás érhető el.  

    
A többlet 10 cm beépített hőszigetelés energia megtakarítási vizsgálata:  
 
Itt az előző számítás szerint 3,75KWh energia megtakarítást lehetett elérni 1 m2 felületen 1  év alatt.  A szigetelőanyag előállításához itt is 380 KWh/m3 energia felhasználással számolva 10 cm vastagságban ez 38 KWh/m2, a gyártáskor bevitt energia.
 Gyártáskor bevitt energia 38KWh/m2x150 m2=5700KWh   

 Második 10 cm hőszigetelés felhordása miatti energia megtakarítás:
3,75KWh/év x 25 évx150 m2=14.062 KWh/m2- gyártáskor bevitt 5700 KWh = 8.362 KWh/3,6MJ = 2329m3 gáznak megfelelő. Szénmonoxid kibocsátás megtakarítás 150 m2 határoló falfelületnél 25 év alatt.

A számításokból megállapítható, hogy a 30-as falra felvitt második 10 cm-es hőszigetelő réteg  hatékonysága 4,6 szor rosszabb mint az első 10 cm értéke energiamegtakarítás szerint vizsgálva. Ft megtakarítás szerint vizsgálva, 1.132.000 Ft/ 142.560 Ft= 7,9, vagyis közel 8 szor kisebb megtakarítás érhető el a második 10 cm vastagságú hőszigetelés beépítésével.
Kérdés az hogy szabad-e felrakni a második 10 cm vastagságú szigetelőréteget, ha családi ház méretnél 25 év alatt mindösszesen       2329 m3 széndioxid kibocsátás takarítható meg, olyan áron, hogy be kell építeni 15 m3 polisztirolt, aminek nagy a környezetkárosító hatása, és ismeretlen a  teljes lebomlási ideje, illetve a lebomláskor a környezetre káros hatása. Valójában csak arról van szó, hogy a ma megtermelt energia, és ebből adódó káros anyag kibocsátás csökkentése érdekében, tesszük tönkre  a  jövő  nemzedék életterét.
   
A fenti számításoknál nem lett figyelembe véve a hőszigetelésként alkalmazott polisztirol elbontás utáni megsemmisítésnél  felhasznált energia. A megsemmisítésnél, egyes becslések szerint ez legalább annyi, mint az előállításnál felhasznált  380KWh/m3.
Ez azért nem ismert, mert még nincs kidolgozva az elbontás utáni szigetelési rendszer újrahasznosításának megoldása. Általában itt az az érv szokott elhangzani, hogy ledarálják, és könnyűbeton adalékként ismételten hasznosítják. Ez azért nem jó érv, mert ezidáig bebizonyosodott, hogy semmiféle  káros anyagot nem lehet 100 % mennyiségben összegyűjteni, nejlonzacskó, pozdorja, autógumi, és az összes műanyag, ezek maradékával mindenhol lehet nagy mennyiségben, erdőben, városokban, folyóknál, de a tengeren is találkozni. A polisztirol szigetelőanyag azért veszélyesebb a többi műanyagoktól, mert  tengerekben gyorsan lebomlik, és káros hatással van a tenger élővilágára, de  a szárazföldi  élőlényre is.

Ezt azért lenne fontos figyelembe venni, mert  a környezetvédelem jegyében építtetik be a reklámok és egy kicsit a jogszabályok sugallatára az épületekbe.
 
2017 évben kb. 15.000 lakás épült meg, ha minden lakásra, padló, falak, födémek, és 20 cm vastagságban  építik be a szigetelést, akkor 70 m3 / lakás/ év x 15.000 db= 1.050.000m3 polisztirol szigetelőanyag lett felhasználva Magyarországon. És közel ennyi felhasználás lehet az építési engedély nélkül, így nyilvántartás nélkül végzett meglévő épületek felújításánál is.  Ha 20- 30 évig ezen szemlélet alapján halad , az tovább a környezetvédelem jegyében az épületek hőszigetelése, olyan mennyiségű veszélyes hulladékot hozunk létre, amit az utókor már képtelen lesz kezelni 50-60 millió m3 csak Magyarországon.
Pedig van megoldás:
Ha az új épületeket csak a jelenleg érvényes szabályozásnak megfelelő mértékig szigeteljük, és nem megyünk el a passzív, vagy aktív ház, egyébként sehova sem vezető őrületéig, akkor az új épületeket meg lehet építeni 44-s téglafalazattal és külső oldalán 6 cm  hőszigetelő vakolattal  20. 000 Ft/ fal m2 költséggel U= 0,19 W/m2K szigetelőértékkel. Ez az összeg  alig több mint a 30 as fal+ 10 cm vastag hőszigetelés 18.850 Ft/m2  U= 0,22 W/m2K   Cserébe viszont  egészséges lakásbelsőt kap, ami automata szellőztetőberendezés nélkül         ( aminek bekerülési költsége Kb. 2.000.000 Ft/ lakás) működik.
Nem attól lesz jó egy lakás ha a bentlakók szemszögéből vizsgáljuk, hogy a  hőveszteségi értéke megközelíti a 0 értéket, hanem az amikor sikerül a természeteshez minél közelebb álló és elsősorban egészséges lakásbelsőt megépíteni. Környezetkárosító anyaggal akarunk  a környezetkárosítás ellen védekezni?
2018. Február.
Balog József

 
         

Tovább

 



Nem lehet sikeres, ha ezen címszó alatt egyre jobban elszakadunk a természettől a természetestől.


  A környezetvédelem, ez a kifejezésében nemes szándék, esetleg cél, jelszóvá vált, melyet kiejtve, erre hivatkozva mindent el lehet követni,
 ami tönkreteszi környezetünket, életterünket. Csak a jelszót kell elmondani, azt ismételgetni, és lehet folytatni az egyébként nagy nyereséget hozó,
de közép vagy hosszútávon környezetet nagymértékben károsító anyagok, használati eszközök tömeggyártását.
Gazdasági növekedés, környezetvédelem, egymásnak teljesen ellentmondó kifejezések, mégis e két jelszó alatt vélik megmenteni a földet,
 az un. zöld és Öko pártok. 
 Mert fejlődni, növekedni  kell, ami tegnap volt az holnap már elavult, korszerűtlen, esetleg nem eléggé energiatakarékos.
Újat kell tehát gyártani, fejleszteni kell. Ha a fejlesztés nem is tud újat produkálni, semmi baj, erre van a dizájn,
egy kicsit mindig lehet változtatni a megjelenésen, és már modern is lett.  És beindul egy folyamat, mindig újabb és újabb termék,
ami divatosabb, energiatakarékosabb, tehát a régit, ami egy két évvel ezelőtt ugyanezzel a jelzőkkel ellátva ajánlottak, ki kell dobni,
 és újat kell vásárolni. A jól idomított közgazdászok tudományos véleménye szerint ez viszi előre a világot,
hozza meg a teljes foglalkoztatottságot, és növeli a bevételt.  Nyersanyagból, nagy energiafelhasználással mielőbb hulladékot gyártani.
 Ez viszi előre a világot, és hogy mi van a környezetvédelemmel, teszik fel a buta kérdést a természetért aggódó maradiak?
Hát persze, hogy erre is odafigyelünk, az új termékek mindegyike energiatakarékosabb, mint az elődje, vagy kevesebb a káros anyag kibocsátása,
ha az jármű, vagy gép. És természetesen ott van a hulladékok szelektív gyűjtése.  Pl. „A taposs laposra” és hasonló, nagy ívű mozgalom ,
ha mindenki betartaná, és laposra taposná, hát az nagyon szép lenne „Mert zölden könnyebb”
Hogy nem kellene gyártani ennyi pillepalackot, talán el lehetne élni ásványvíz, ice tea, kóla és hasonló ízesített szagosított,
 színesített, palackozott vizek nélkül. Hát erről szó sem eshet, pénzcsinálás szempontjából, ezek a  találmányok vetekednek
  a  repülőgép, vagy a robbanómotor felfedezésével,vagy meghaladják azt.
Környezetvédelem szempontjából hirdeti a média a hitetlenek, a változtatni nem akarók a fogyasztásban érdekeltek igéjét.
 Csak ezt, vagy azt az energiatakarékos terméket kell megvásárolnod, csak gyűjtsd  a hulladékot szelektíven, csak támogasd a zöldek pártját,
 csak tartsd be a környezetvédelmi szabályozást, és meg fogjuk találni az ígéret földjét, eljutunk egy csodálatos, zöld békés természeti világba.
Ez a hitetlenek hite, akik elhiszik, és elhitetik azt, hogy továbbra is lehet a szokott módon élni, fogyasztani, csupán néhány dolog,
szokás, megváltozásával.
 Hívő ember hitével kell és lehet csak változni, és változtatni.  Ha egy kicsit változom meg,  már megváltozik a világom.
 És ha sokan megváltozunk, megváltozik a világunk.
Környezetvédelem terén előrelépés változás nélkül nem lehetséges, de nem lehet változást remélni azoktól,
akik a fogyasztásból eredő haszonban érdekeltek.  Változni, változtatni csak a fogyasztásra szoktatottak tudnak,
ha eljutnak oda, hogy szükségleteik meghatározásakor ne a reklámok irányította vásárlásokra, hanem tényleges és valós mindennapi
szükségleteik kielégítésére szorítkozzanak.
 Semmiféle tudomány nem változtatja meg, csak megerősíti azt az igazságot, hogy a madár nem a nehézségi törvény folytán,
hanem annak ellenére repül. Hogy a fa nem a gazdaságosság elve, hanem a teremtő bőség elve szerint fakasztja a leveleit, hozza gyümölcseit.
 Ha építünk, akkor beavatkozunk a természetbe, de legalábbis  a szűkebb környezetet megváltoztatjuk, a természetből valamekkora részt kihasítunk,
ezért nem lehet a szó tényleges értemében, az építészet "ÖKO" még akkor sem, ha kevés természetes anyagot is beépítünk.
Ezért az épületek megépítésénél arra kell törekedni,  hogy a  természetet a lehető legkisebb mértékben változtassuk meg, és minimális
mennyiségű csak a legszükségesebb műanyagokat építsünk be. Ha a tervezésnél az  építésnél,  nincs figyelembe véve a majdani elbontás
 utáni környezetterhelés, az ilyen épület nem lehet  öko, (ez csak címkézés) mert nem alkalmazkodik a természethez, hanem rombolja azt.
De  az ilyen építmény még energiatakarékosnak sem mondható, mert energiatakarékosság csak   a sok műanyag beépítése miatt rövid
élettartamú üzemelési költségében takarékos, az előállításában, elbontás utáni megsemmisítésben viszont pazarló.
A jelenleg érvényben lévő épületenergetikai szabályozás, és reklám viszont, arra kötelezi, neveli, a tervezőt, építtetőt,
hogy az előírt, magas szigetelőértékű épület megépítéséhez minél több műanyagot használjon fel. Természetesen a törvénnyel nem
lehet mit kezdeni, azt be kell tartani, de gondos tervezéssel el lehet kerülni a sok műanyag használatát, amitől egészségtelen légterű 
lakásbelső alakul ki. De sok esetben már úgy tűnik, hogy a törvényi előírásoktól  sokkal kisebb hővesztességű épületeket építenek meg,
mindent feláldozva az épületenergia megtakarítás jegyében.  Nem szabad egyedüli célként meghatározni a fűtésenergetika csökkentését.
Ettől sokkal fontosabb, hogy az épületbe a lehető legkevesebb egészségre ártalmas anyag legyen beépítve, (műanyagok, festékek,
 pozdorjából készült burkolatok bútorok) biztosítva legyen a háztartási eszközök által termelt elektroszmog  és használatból keletkező pára kiszellőzése,
vagy elnyeletése, belső oldali vályogvakolattal, mészfestéssel.
 Az épület legfőbb feladata, a bentlakók védelme, egészséges lakókörnyezet biztosítása.
Természetes, hogy oda kell figyelni a fűtési energiafelhasználás mértékére is, de csak addig az értékig ami, nem veszélyezteti az egészséges lakóteret.


2014. nov.

Balog József
 
 
Tovább


Polisztiro l káros hatásai

Ezért lehet veszélyes szigetelőanyag a hungarocell


Kivonat Az Egészségkönyvtár 2016. okt. cikkéből

 

A polisztirol szigetelőanyagokról egyre több ijesztő hír lát napvilágot azzal kapcsolatban, hogy az ilyen típusú alapanyagokban olyan égésgátlók kerültek alkalmazásra, mint a HBCD, amelyek az emberi egészségre nagyon káros hatást gyakorolnak a bennük megtalálható bróm és egyebek miatt.

Márpedig nem volt ez mindig így, sőt mi több a polisztirol szigetelőanyagokról – mint amilyen a hungarocell – a német környezetvédelmi minisztérium még 1990-ven arra a következtetésre jutott a HBCD-t nagy mennyiségben tartalmazó polisztirén égése kapcsán, hogy ez az anyag nyílt láng mellett sem bocsát ki magából semmilyen mérgező dioxint vagy furánt. Ezáltal a fához, a gyapjúhoz vagy a műanyagok többségéhez képest az ilyen önkioltó anyagot tartalmazó szigetelők egyáltalán nem károsak az egészségre.



        /Poliuretán szigetelő hab: purmester.hu/

        Azonban változnak az idők és tudomány jelen állása szerint!

        Az elmúlt évtizedekben azonban kutatások egész sora vizsgálta a HBCD-t, amiről kiderült, hogy folyamatosan párolog a polisztirol szigetelőanyagokból, és az emberi szervezetben belégzés útján képes felhalmozódni, ezáltal méreganyagként lerontani többek között az emberek nemzőképességét. A kérdéses alapanyag zsírban oldódik, és képes felgyülemleni bármilyen élőlényben, lebomlása pedig elképesztően lassú, miközben a levegőben akár nagyobb távolságra is képes eljutni, amit mi sem bizonyít jobban más, mint ezt a mesterséges alapanyagot már az Arktiszon is kimutatták.

        Ezért lehet veszélyes szigetelőanyag a hungarocell

        A HBCD-t (Hexabrómciklodekán) egyébiránt a nyolcvanas évek óta alkalmazzák égésgátló alapanyagként, és évente átlagosan 20 ezer tonna került legyártásra belőle – főként polisztirén panelekként, amelyeket épületszigeteléshez használtak fel. Egyetlen köbméternyi ilyen hungarocell panel átlagosan egy kilogramm HBCD-t tartalmaz, és szinte nincs olyan épület az országban, amelybe nem került volna bele kisebb vagy nagyobb mennyiségben. Az orvostudomány az évek során kifejtette, hogy ez az önkioltó alapanyag nem csak az immunrendszerre gyakorol nagyon káros hatást, hanem ezen túlmenően nemzőképtelenséget idéz elő, hovatovább károsítja az endokrin rendszert is. A HBCD annyira elterjedt a világon, hogy ma már akkor is érintkezünk vele, ha nincs belőle a közvetlen környezetünkben. Egy 2012-ben történt amerikai kutatás bebizonyította például, hogy 36 véletlenszerűen megvásárolt élelmiszer közel felében találtak kisebb vagy nagyobb mértékben ebből a mesterséges alapanyagból.
        

        Európában már gyanús és mérgező anyagként van jelen

        Miután a kutatások ilyen eredményeket hoztak, az utóbbi években folyamatosan érkeztek a szankciók a HBCD kapcsán. Az Európai Kémiai Ügynökség például már 2008-ban a mérgező anyagok között tartotta számon, miután kiderült, hogy hosszan lebomló tulajdonsága miatt képes élőlényekben akkumulációs hajlamot előidézni. Az Európai Környezeti Ügynökség 2010 óta pedig ennek hatására gyanús anyagként tartja számon, miután bizonyítást nyert még, hogy a HBCD egy a környezetben tartósa megmaradó szennyezőanyag. Ezeknek a szankcióknak a hatására a 2013 májusában megtartott ENSZ konferencián egyszerre 160 ország döntött úgy, hogy betiltják a kérdéses vegyület alkalmazását a jövőben.        

        Mindez azonban sokak szerint már bőven a 24. órát követően történt, hiszen hangsúlyozandó még egyszer, hogy ma már alig van olyan otthon a világon, amelyben ne találnánk kisebb vagy nagyobb mértékben polisztirol szigetelőanyagot, így a HBCD betiltásával megadtuk az esélyét annak, hogy a jövőben megtisztítsuk a világot ettől a káros anyagtól. Azonban adja magát a kérdés: mi lesz azzal a több milliárd tonna szigetelőanyaggal, amelyek jelenleg is ott vannak az épületeken?

        Ezeknek a veszélyeknek teszi ki önmagát és családját, ha hallgat a reklámokra és a házát polisztirol szigetelőanyaggal szigeteli be a környezetkárosító széndioxid kibocsátásának csökkentése érdekében.

         

 

 
Tovább

 



Épületek energiamegtakarításáról kicsit másképpen.

Globális felmelegedés vizsgálata, -nem tudományos szemmel

  Újságolvasó és Tv. néző azt az információt kapja, hogy a klímaváltozás a globális felmelegedés majdnem egyedüli okozója a nem megfelelően hőszigetelt épületek többletfűtése miatt keletkező szén-dioxid kibocsátás. Ha az épületeinket megfelelő vastagságú hőszigeteléssel látnánk el, megszűnne a környezetszennyezés, de legalábbis nagymértékben javulna a klíma. A következtetés is egyszerűen levonható, „te vagy a felelős a környezetszennyezésért,” mert nem szigetelt, vagy nem megfelelő szigetelésű épületben élsz. Hőszigetelj, építs passzívházat, és kizöldül a környezeted.
Magyarországon az alábbi  követelményértékek vannak, és lépnek életbe 2020-ig. Ez a szabályozás annyit jelent, hogy 2020 után már csak passzív ház építhető.
Ha valaki mégis úgy döntene, hogy az évezredek hagyományát követve vályogból akarja megépíteni házát, akkor a falak vastagságának 2,50 m (250 cm) vastagságúnak kellene lenni a 2015. évre meghatározott követelmény szerint. És ez a túlzási érték már megmutatja a rendelkezés műszaki megalapozottságát is.


 Az alábbi grafikon viszont azt mutatja, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáért az épületek csak 8%-ban a felelősek. Természetesen ez a 8%is sok, ezen is szükséges javítani, de nem mindenáron. Illetve nem lehet az a jó megoldás, ha az épületet leszigetelve, csökkentjük a fűtés mennyiséget és ezen keresztül a káros anyag kibocsátást. A hőszigetelés gyártásával keletkező káros kibocsátásokat viszont áttoljuk az ipar területére.
Célszerű lenne az adott épületet optimalizálni, oly módon, hogy legyen az épület energiatakarékos, olyan szintig, ami még nem befolyásolja az épület természetes működését, és nem kell hozzá kiegészítő szellőztető berendezés.  És olyan szabályozás kellene, ami figyelembe veszi az épület megépítésénél felhasznált anyagok, gyártásakor, szállításakor keletkező káros anyag kibocsátását is. És az épület elbontása után keletkező hulladék 100%-os újra felhasználhatóságát, vagy az anyag természetbeli visszaforgathatóságát, lebomlását, úgy, hogy közben természetet károsító elemek ne keletkezzenek, elvégre az egész  energiamegtakarítási intézkedésnek a természetvédelem jegyében kellene lezajlani.
Ez lehetne mindenki számára támogatható, és természetesen hatásos lépés a környezetvédelem terén az építőiparban. Nagyon szigorú környezetvédelmi intézkedést dolgozott ki a  Magyar állam i  a 7/2006. (V..24) rendeletében az EU. útmutatása alapján, de csak az épületek szigetelése terén.
(Lásd felső táblázat)






A globális felmelegedés problémájához ma nehéz és veszélyes a természettudományban kötelező objektivitással közeledni. Pár évtized alatt ez olyan dogmává vált, amiért vér folyik az utcán, és a vele kapcsolatos tüntetések során rohamrendőrök is bevetésre kerültek. A környezetvédők inkább politikai csoportosulások, és a világon óriási befolyásra tettek szert. Másrészről a klímakutatás önmagában is óriási  iparággá, üzletté vált. Az egész globális felmelegedés üzlet olyan mint a vallás, és azok akik nem értenek egyet a legújabb teóriával, eretneknek tartják. 
Globális felmelegedés bizonyítékának a klímaváltozást mutatják fel. De a klíma állandóan változik, változott, és ezek a változások nem köthetők az emberi tevékenységhez.  5-600 évvel ezelőtt kis jégkorszaknak nevezett lehűlés,  1940-ig hőmérséklet emelkedés. 1940-től 1970-ig hőmérséklet csökkenés, majd újra emelkedés.


A földtörténet félmilliárd évének hőmérsékleti adatai
Természetesen nem lehet tagadni, hogy a kérdés hátterében nem kis gazdasági érdekek is meghúzódnak, és az is tagadhatatlan, hogy egyes természettudósok, vagy annak kikiáltottak bizonyos csoportjai annyira elkötelezték magukat valamelyik irányba, hogy látásmódjuk egyoldalúvá, szelektívvé vált, és úgy látszik bizonyos adathamisításoktól, vagy legalábbis bizonyos pontatlanságoktól, és az adatok célzatos csoportosításától, értelmezésétől sem riadnak vissza.

Az unalomig ismételt szén-dioxid kibocsátás csökkentésére, szinte egyedüli megoldásként a házak hőszigetelését szorgalmazzák.
De soha nem említik meg a felhasznált hőszigetelés előállításakor keletkező káros gázokat, és teljesen figyelmen kívül hagyják a jelenleg óriási mennyiségben legyártott szigetelőanyagok elbontás utáni kezelését. Néhány helyen lehet ugyan arról olvasni, hogy az elbontott szigetelést ledarálják, és felhasználják könnyűbeton adalékanyagnak.
De az már bebizonyosodott, hogy a legyártott műanyagok összegyűjtése, újrahasznosítása csak nagyon kis részben történik meg. Nagyobb hányada szétszórva szennyezi a környezetet, és lebomlása után károsítja az élővilágot.
Jelenleg ott tartunk, hogy  évente csak Japán partjainál 150.000 m3 műanyag törmeléket, főleg az épületek szigetelésére legyártott polisztirolhabot mosnak partra a tenger hullámai. Ezért nem lenne szabad polisztirol szigetelést gyártani, alkalmazni, mert nem illeszthető be a természet körforgásába.
Jellemző, hogy az egyébként igen aktív környezetvédő egyesületek, önmagukat zöldnek nevező pártok ingerküszöbét a hatalmas tengerszennyezés még nem érte el, de az épületek hőszigetelésének szükségességéről szinte naponta értekeznek.





                                                 Atlanti-óceáni kb. 1,5 millió km2  nagyságú úszó hulladéksziget

Vajon mekkorának kell nőni ennek és más szemétszigeteknek ahhoz, hogy az emberek rájöjjenek, nem jó irányba halad a környezetvédelem?
Épületszigetelésre nagy mennyiségben csak 1990 után történt a polisztirol felhasználása. De csak az utóbbi években történt olyan szigorítás az épületek hőszigetelésében, amióta tömegesen alkalmazzák a polisztirol anyagot épületek hőszigetelésére. És máris ekkora a szennyeződés.
Szerencsére megszületett az első tanulmány az óceánokban sodródó hatalmas mennyiségű műanyag hulladékok tengervízi viselkedéséről. A kutatók arról számolnak be, hogy az eddig gyakorlatilag elpusztíthatatlannak hitt polisztirol, és más műanyagok, a tengervízben meglehetősen gyorsan egy éven belül bomlásnak indulnak, és bomlásukkor potenciálisan mérgező anyagok kerülnek a tengerbe.
Kutatók tapasztalata alapján a habosított műanyagok közé tartózó polisztirol, egy éven belül bomlani kezd és  mérgező biszfenol (BPA) és PS-oligomer keletkezik.
Egyes tanulmányok szerint ez a két vegyület károsítja az állatok hormonháztartását, és jelentős  káros hatást gyakorolhat a szaporító hormonokra.
Itt tartunk ma.
Az épületekre előírt igen szigorú hőszigetelési követelmények miatt még több polisztirolt gyártanak, és építünk be. Természetesen mindezt nem a terméket legyártók haszna miatt, szigorúan csak környezetvédelmi szempontok alapján.  Hogy a környezetben milyen károk keletkeznek a kidobott szigetelőanyagok  és egyéb műanyagok károsító hatásai miatt, az élővilágban és ennek későbbiekben, milyen következményei lehetnek, (lesznek) arról még csak nagyon kevesen mernek értekezni.
Egyszerűen tudomásul kell venni a környezetvédelem üzlet, és politika, mellyel lehet az embereket megfélemlíteni, olvadó jéghegyek bemutatásával sokkolni. De a műanyagok, polisztirolok gyártása  is üzlet. Nagy üzlet.

Magyarországon a fűtésre használt gáz egy részét ki lehetne váltani fával,  így az egészségesre megépített de nem passzívház minőségű lakóházaknak le lehetne csökkenteni a káros anyag kibocsátását. És elhagyható lenne a természetidegen polisztirol használata. A fűtéshez használható fa rendelkezésünkre áll, igaz, hogy ez esetben nincs tőzsde, és hatalmas haszon a szállítóknak, és jelentősen lecsökkenhetne a gázszállítóktól való függőségünk is.
Magyarországon ma az erdő növekmény jelenleg évente 8-10 millió m3. Ebből 6-8 millió m3-t lehetne fűtésre felhasználni. Jelenleg a becsléses felmérés alapján 2,6 millió m3 kereskedelmi és kb. négyszázezer m3 egyéb módon kerül a  felhasználókhoz évente. Vagyis jelenleg évente 3 millió m3 fát használunk fűtésre. Ez kb. 810 millió m3 gáz felhasználásával egyenértékű.Tehát a jelenlegi fűtési célú fafelhasználást meg lehetne kétszerezni.
Magyarország lakossági gázfelhasználása évi  4. milliárd m3. Vagyis ha kihasználnánk az éves szinten tüzelésre felhasználható teljes famennyiséget, akkor 1.6 milliárd m3 fűtésre használt földgázt tudnánk kiváltani. Ez a fűtésre felhasznált gáz 40%-a.
És mit jelentene ez a környezetvédelemben? Azt, hogy 1,6 milliárd m3-el csökkenthető lenne a fűtésből adódó szén-dioxid éves kibocsátási mennyiség.  (1 m3 gáz elégetésekor 1 m3 szén.dioxid keletkezik)
Fatüzelésnek számos előnye és kevés hátránya van. Legfontosabb pozitívum, hogy olcsóbb a gáznál, és modern kazánokkal ugyanazt, vagy jobb hatásfokot lehet elérni, mint a gázfűtéssel. A környezetvédelmi szempontok sem másodlagosak, hiszen a fa elégetésével nem növekszik a légkörbe kerülő szén--dioxid mennyisége. De az erdőterület növelésével, utak autópályák, vasútvonalak területén ültetett fák természetes módon növelik az oxigéntermelést is.
További nagy előny, hogy a fa elégetésekor a gáz égésével ellentétben nem keletkezik kén-dioxid.
Fa megújuló energiaforrás. CO2 semleges, környezetbarát. Megfelelő erdőgazdálkodás mellett a fa folyamatosan termelődik, pótolható a felhasznált mennyiség. Eltüzelésekor ugyanannyi szén-dioxid keletkezik mintha a fa elkorhadna, a leadott CO2 nem több mint a növekedése során felvett.
Természetes, hogy nem lehet a nagyvárosokban, lakótelepeken a fatüzelést alkalmazni. De a falvakban, kisvárosokban a bevezetett gázfűtés, jó alternatívája lehet, de legalábbis kiegészítője.
Természetesen a végső következtetés, és annak gyökeres ellentételének alátámasztását meghagyom címzetes tudósoknak.
Én csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem tűnik igazságosnak építésnél az energiamegtakarítás jegyében a törvény szigetelési és egyéb kiegészítő munkák elvégzése miatti többletköltségre kötelezi az építtetőt.

De a Fennmaradó 92%-os káros anyag kibocsátásnál már nem mutat ilyen szigort. Az első grafikonnál jól látszik, hogy a káros anyag 14%-ért a szállítás a felelős. Ez a szám majdnem kétszerese a fűtésből erdő káros anyag kibocsátásnak, itt mégsem hoz olyan szigorú intézkedést az EU.
Ha az épületeknél a minimálisra kell leszorítani a káros anyag kibocsátást, akkor a gépjárműiparban miként lehetséges olyan személyautó gyártásának az engedélyezése, ami 100 km út megtételéhez 17 l üzemanyagot  éget el? Vagy hogyan egyeztethető össze a környezetvédelmi törekvés és a Kínából ideszállított fokhagyma, vagy a Spanyol paradicsom. De nehéz  logikát találni a Németországból ideszállított zsákos virágföld nélkülözhetetlenségére is.
Csak abban az esetben lehet az embereket rábírni , hogy a köz érdekében áldozzon többet az energia megtakarítás jegyében, ha úgy látja van értelme, és meglesz az eredménye is, mert az élet minden területén   környezettudatos gazdálkodás folyik.  Ma viszont sok esetben ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. Felesleges árú szállítás, mértéktelen műtrágyázás,  rövid használati időre gyártott termékek tömkelege, ezeknél nincs megoldva az újrafelhasználás, hulladékként árasztja el a földet, vizet.
Elkapkodottnak és átgondolatlannak tűnik  a ma érvényben lévő épületenergetikai szabályozás, mert nemcsak az üzemeltetésből eredő káros anyag kibocsátást kellene mérsékelni. Az épületbe beépített anyagok kitermelésének, előállításának és a bontás utáni kezelésnek is környezetbarátnak kellene lenni. Ilyen építőanyag volt a vályog, igaz, hogy a hőszigetelőképessége nem a legjobb, de minden másban messze a  a legjobban  környezetbarátnak mondható. Ezt az építőanyagot a jelenlegi szabályozással egyszerűen kiírták a lakásépítéshez felhasználható anyagok közül. Több ezer évig megfelelő volt, mostantól viszont nem.
Ma szinte minden energiatakarékos épület annyit jelent, hogy minden oldalról kap legalább 20 cm vastagságú polisztirol szigetelést ami 100 m2 alapterületű családi ház esetében  kb. 30-40 m3 polisztirolt jelent.  de 2020-tol akár kétszeresére is nőhet a szigetelőanyag felhasználás. Ez éves szinten 6000 családi házzal számolva               150.000 m3 szigetelőanyag felhasználást jelent évente és csak Magyarország családi házas építkezésein. Minden építkezést figyelembe véve a szigetelőanyag felhasználás elérheti a 300.000 m3-t is évente. Ez olyan mennyiség amit 20-30 éves távon már képtelenség lesz kezelni.
Polisztirol várható élettartama a gyártók állítása szerint, napsugárzástól védett helyen, lényeges állagromlás és számottevő zsugorodás nélkül 25-50 év.
Ez annyit jelent, hogy a padló és alap alatti hőszigetelés, 25-50 év után az anyag teherbírása lecsökken, így az alap alá beépített polisztirol, (amit a gyártók, és a gyártók által szervezett akadémián nevelkedett építészek által nagyon javasolt) annyit jelent, hogy az épület élettartama sem lehet hosszabb mint az épületet hordozó polisztirolé. Ha ezt figyelembe vesszük akkor a polisztirol, alap és padló alatti hőszigetelésre nem alkalmas, mert az épület szerkezetének legalább 100 évig kellene állni, azért, hogy bontásával, újraépítésével minél kevesebbet terhelje a környezetét.  Erről viszont senki nem ad tájékoztatást az építtetőnek. Igaz, hogy az építtetők már megszokták, hogy a gyártók és hatóságok által olyannyira preferált anyagok idő előtti tönkremeneteléért, vagy bebizonyosodott alkalmatlanságuk miatt senki nem vállal felelősséget. Legfeljebb a  lakásépítésre alkalmatlan anyagok miatt átépítendő épülethez kaphat magas kamatozású kölcsönt.
 Ilyen anyagok voltak: Salakblokk, gáz szilikát, sóskúti kő. B30-as tégla, azbeszt, poroton tégla, Csak egynéhány az utóbbi évtizedekből. Ezek mind-mind preferált anyagok voltak.Én nem azt akarom állítani, hogy a polisztirol nem jó anyag a hőszigetelésre, ha csak a jelen szigetelőértéket vesszük, bedolgozhatóságot,  kis súlyt, nagyon kis vízfelvevő képességét, akkor a szigetelőanyagok közt a legjobb. De nagyon jó hőszigetelő anyag  az azbeszt is. Ennek ellenére már nem használjuk, mert ártalmas az egészségre. A polisztirol is legalább ilyen ártalmas ha nem is közvetve mint az azbeszt de a tengerbe bejutva visszafordíthatatlan folyamatokat okoz. Sajnos az azbeszt felhasználásával akkor állt le az ország amikor már olyan mennyiség került felhasználásra, amit csak több évtizedes rengeteg költséggel járó munkával lehet megsemmisíteni.  Azok akiknél az azbeszt egészségkárosodást okozott, vagy netán halált, hát ők a civilizáció áldozatai.

Csak kitérőként említem meg, hogy a Kecskeméti Főiskola GAMF kar kifejlesztett egy olyan kisautót, ami 1 l benzinnel képes 3082 km távolságot megtenni. Ennek a motornak a személyautóhoz szükséges nagyság kifejlesztésével és alkalmazásával, jóval többet lehetne tenni a környezetvédelem érdekében, mint a házakon a 20 cm vastagságú polisztirol csomagolással. Mégsem lehet a fejlesztésről hallani, nincs körülötte sajtó hírverés, vagy kormánytámogatás. Ha jól emlékszem egy-két megjelenése volt a kecskeméti helyi kiadású lapban. Az Ilyen irányú környezetvédelem senkit sem érdekel, pillanatnyilag feltehetően nem látszik a haszon, égessük csak a benzint.
Környezetvédelemben csak a mindenre kiterjedően, érdektől, politikai irányzattól mentesen hosszútávú érdekek figyelembevételével lehetne megfelelő eredményeket elérni.
Az érvényben lévő épületenergetikai rendelkezéssel nem lehet számottevő mértékben káros anyag kibocsátást csökkenteni, környezetvédelmi károkat javítani. Ez csak olyan kísérlet, aminek ismeretlen a végeredménye. Melynek következménye az épületek építési költségének felesleges megdrágítása, egészségtelen épületbelsők létrehozása.
Kőolaj felhasználásból keletkező káros anyag kibocsátást akarják csökkenteni kőolaj származékból gyártott termékkel. Ez abszurd, és nem vezethet eredményre.
Törvényben meg van határozva az épületek káros anyag kibocsátásának felső határa, és meg van határozva a passzívház kívánalom, de nincs meghatározva a passzívház élettartam, mennyire tartósak a beépített anyagok 25-50 év? És mi lesz azután, bontás újraépítés? Vagy az már legyen a jövő problémája, ha lesz egyáltalán jövő.  De most csak hőszigeteljünk a lehetőleg minél vastagabb szigetelés alkalmazásával.



 
Forrás: Klímaváltozás, globális felmelegedés CO2 Hatás-Kritikus szemmel. Berényi Dénes Munkájából

A fenti táblázat az 1000 évvel ezelőtti felmelegedést mutatja.

Feltehetően az ezer évvel ezelőtti felmelegedést nem Árpádatyánk-ék okozták a polisztirol hőszigetelés nélküli jurtáik fűtésével.

 Balog József 2015 január.


 
Tovább


Klímavédelem

A nagy átverés.


Forrás: Magyar hírlap


Építési Tanácsadás

Egy nélkülözhetetlen eszköz építkezőknek, hogy az építkezés ne rémálom, hanem egy magabiztosan levezényelhető művelet legyen!

Kattintson a blokk címére, és tegye fel építkezéssel, felújítással kapcsolatos kérdését a "Kérdezz - felelek" rovatban!

Költsévetés készítő program

A "Költségvetés készítő program" menüre kattintva egy hasznos kis programot talál, mellyel egyszerűen elkészítheti családi háza építésének költségvetését.

A proramot, az E-book vásárlók szabadon használhatják.

E-book bemutató

Családi házak tervezése
Az építkezés engedélyezése
Építkezés előtti előkészítés
Családi házak alapozása
Családi házak falazása
Családi házak födémszerkezete
Családi házak tetőszerkezete
Építkezés befejező munkálatai
Családi házak gépészete

A teljes E-book megrendelése

Balog József © 2012

Portálmotor: | InstantPortal 3.0 | On-line látogató: 4

FEL