Építési tanácsadás

Nélkülözhetetlen eszközök családi ház építéshez!

1

Hírek az építőipar világából





2017-01-20

Változások az építési szabályzásban.

Egyszerűsített engedélyezési eljárással, és építési engedély nélkül építhető építmények szabályozási változásairól 2017 01. 02-töl.

Kormány a É.T.V.  2017. 01. 02-i módosításával  nagymértékben megváltoztatta, megkönnyítette az építési engedélyezési eljárást. 

Törvény szövege: 33/A. §227 (1)228 A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése, valamint műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése és a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület kormányrendeletben meghatározottá átalakítása és ezen építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés esetén.

Ezen rendelettel Az "egyszerű engedélyezési eljárás"  alá vonta a 300 m2 alapterület alatti új,  vagy meglévő lakóépületek bővítési és átalakítási munkáit. Ezzel nagymértékben felgyorsult az engedélyeztetési eljárás, nem kell 60-90 napot várni a jogerős építési engedélyre
 
De nagy mértékben módosult az építési engedélyezési eljárástól mentesített építkezés köre is.
312/2012 XII. 20. Kormányrendelet 1 sz mellékletében építési engedély nélküli végezhető munkák körébe sorolt olyan lakóépületek átalakítási, felújítási munkáit, ahol nem történik  külső befoglaló méretű bővítés          (alapterületi, vagy magassági) Ezzel a rendeletmódosítással a meglévő lakóépületek felújítási munkáinak túlnyomó részét kivonta az építési engedélyezési eljárás alól. 
De ezen rendelet 8.as pontja is módosult:
Az 50 lm3 és 3 m gerinc magasságú, nem emberi tartózkodásra szolgáló  építési engedély nélkül építhető építmény  méreteit 100 lm3 befoglaló méretre és 4,5 m gerincmagasságra növelte meg.
Természetesen a rendelet továbbra is csak a megjelölt építményt az építési engedélyezési eljárás köréből vonta ki, a telekre vonatkozó beépítési szabályzás alól nem.  Az ilyen épületek megépítésénél továbbra is be kell tartani a telek beépíthetőségére vonatkozó szabályzásokat. (Beépíthető terület nagyság, elő és oldalkerti távolságok megtartása, és az előírt  zöldterület megtartása.)
Balog József 2017. 01. 10.

2017-01-14

Változások az engedélyeztetési eljárásban 2016. jan. 1

Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység.

 
   2016. január 1. Változások az építésügyben.
Építésengedélyeztetési eljárás:

Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység.
Médiában több esetben elhangzott, „Építési engedély nélkül lehet építkezni” és ez sokan úgy értelmezik, hogy nem kell építési engedély, vagyis nem kell terveztetni és engedélyeztetni, csak építeni.  Természetesen továbbra sem lehet engedély nélkül építeni, és az építésre, telekbeépítésre vonatkozó jogszabályokat továbbra is be kell tartani, és az építendő házról tervet kell készíttetni. Ezzel a rendelettel egyszerűsítetek, és meggyorsították az eljárást, és bizonyos határig olcsóbb, vagy teljesen ingyenes lett az engedélyeztetés. Más felöl olyan szándék is megjelent, hogy az építés csak megfelelő szinten kidolgozott műszaki kiviteli tervek alapján történhessen, vagyis az egyszerűsített engedélyezési eljárás nem jelenti azt, hogy a tervezőnek is le kell egyszerűsíteni az eddig meg szokott engedélyezési tervet. Ellenkezőleg, jóval nagyobb lett a tervező felelőssége, mert az építéshatóság, már nem vizsgálja a terv szakszerűségét. Önmagában nem az egyszerű bejelentési dokumentáció tartalma miatt fog felelősséget vállalni a tervező, hanem az ez alapján létesített épület miatt – ráadásul lehet, hogy az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság egyetlen alkalommal sem látja a kivitelezést, így sokkal később derül fény a szabálytalanságra, szakszerűtlenségre: nagyobb a kár, nagyobb a felelősség.
 Rendelet (É.T.V. 33§ 1 )az új építésű legfeljebb 300 m2  hasznos alapterületű lakóépületre vonatkozik kötelező jelleggel. (Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m épületszintek, pince, fsz, tetőtér alapterület összessége) Nincs választási lehetőség, az engedélyezési eljárásban. Ha az új tervezett lakóépület nem haladja meg a 300 m2 alapterületet, akkor az engedélyezési eljárás, nem lehet az idáig megszokott engedélyeztetés, kötelezően az egyszerűsített engedélyezési eljárást kell választani.


 
Mit jelent ez a valóságban?

456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet
a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

1.    Az egyszerű bejelentés benyújtása

1. § (1) A legfeljebb 300 m² összes hasznos alapterületű új lakóépület építésére vonatkozó egyszerű bejelentést az építtető azon jegyzőhöz, főjegyzőhöz nyújtja be, amelynek az építésügyi hatásköre tekintetében irányadó illetékességi területén az építési tevékenységet végezni tervezik.
(2) A bejelentés Étv.-ben meghatározott adatok mellett tartalmazza:
a) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
b) az építészeti-műszaki tervező (a szakági tervezők is) nevét, elérhetőségét, kamarai számát,
c) számított építményértéket a kormányrendelet szerint meghatározva,
d) az építtető aláírását.
(3) A bejelentés mellékletét képező egyszerű bejelentési dokumentációt (1. melléklet határozza meg)
(4) Az építtető az építési tevékenységet a bejelentés benyújtását követő naptól számított - tizenöt napos határidő elteltét követően kezdheti meg az építési naplóval kapcsolatos szabályokra figyelemmel.
(5) Az e. b. dokumentációtól eltérést 15 nappal annak megvalósítását megelőzően kell bejelenteni.
2. § (1) A bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalból-i eljárás megindítására okot adó körülménynek.

(2) A hiányos bejelentés esetén a jegyző nyolc napon belül tájékoztatja az építtetőt:
a) arról, hogy a hiányos bejelentés nem minősül az 1. §-ban foglaltaknak megfelelő bejelentésnek,
b) az építési tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeiről, valamint
c) a bejelentés vagy a melléklete hiányairól.
(3) Ha az ingatlanon, az építtetőn kívül más személy tulajdonjoggal rendelkezik, a jegyző a bejelentésről -annak benyújtásától számított nyolc napon belül - tájékoztatja a jogosultat.

3. § A bejelentést papír alapon vagy elektronikus úton az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet kérelem benyújtására vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával, az Országos Építésügyi Nyilvántartás használatával kell benyújtani.

2. Az építési tevékenység szakmai és hatósági ellenőrzése.

4. § (1) A jegyző a bejelentésről tájékoztatja az építésfelügyeleti hatóságot az Étv.-ben meghatározott építésfelügyeleti tevékenység ellátása érdekében.
(2) Amennyiben a bejelentés alapján végzett építési tevékenység eredményeként megvalósult építményt az Étv. alapján le kell bontani, az építésfelügyeleti hatóság a bontás elrendelése során az építésrendészeti eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el.

3. Egyszerű bejelentés alapján épített épületre vonatkozó hatósági bizonyítvány.

5. § (1) A bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt kérelemre az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző állítja ki.
(2) A hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni kell az elektronikus építési naplóösszesítő lapját, az energetikai tanúsítványt, valamint - ha az Étv. alapján a hatósági bizonyítványért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni - az Étv.-ben meghatározott díj megfizetésének igazolását.
(3) A hatósági bizonyítványt a kiállítója a kiállítással egyidejűleg feltölti az Országos Építésügyi Nyilvántartásba
1. melléklet a 2015. évi CCXII. törvényhez "
6. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása)
 Hatósági bizonyítvány kiállítási díj
 
1. A bejelentéstől számított évek száma, és fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
2. 0-3 év díjmentes
3. 3-4 év 200 000 Ft
4. 4-5 év 400 000 Ft
5. 5-6 év 600 000 Ft
6. 6-7 év 800 000 Ft
7. 7-8 év 1 000 000 Ft
8. 8-9 év 1 200 000 Ft
10 év eltelte után az épületről hatósági bizonyítvány nem adható ki, az épületet el kell bontani (jelenleg érvényben lévő rendelet szerint.)

1. melléklet a 456/2015. (XII. 29.) Korm. Rendelethez
Az egyszerű bejelentési dokumentáció tartalma:

1. Helyszínrajz M=1:200 méretarányban, tartalma:
a) helyi építési szabályzat szerinti építési hely és építési mód,
b) az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok
jogi határai és meglévő építményei földhivatali adatszolgáltatás alapján, de a valóságban ettől eltérő épületeket is fel kell tüntetni, és védőtávolságukat figyelembe kell venni.
c) az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok
meglévő és tervezett domborzata, növényzete,
d) a tervezett épület tetőidommal, csapadékelvezetés módjának feltüntetésével,
e) a tervezett építmények,
f) a tervezett tereprendezés, térburkolatok és felszíni vízelvezetés,
g) a tervezett és meglévő közműcsatlakozások helye és kapacitása,
h) a tervezett közterület-csatlakozás,
i) az égéstermék-elvezető rendszerek feltüntetése,
j) vízszintes és magassági méretezés,
k) az építtető és az építészeti-műszaki tervező aláírása.

  2. Utcakép M=1:200 méretarányban, tartalma:
a) utcafronttal párhuzamosan felvett utcahosszmetszet lejtésekkel,
b) az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok
jogi határai és meglévő épületei, építményei homlokzattal földhivatali adatszolgáltatás, helyszíni felmérés és/vagy fotódokumentáció alapján,
c) az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok meglévő és tervezett domborzata, növényzete, tereptárgyai helyszíni felmérés és/vagy fotódokumentáció alapján,
d) a tervezett épület utcafronti tervezett nézete a tervezett színekkel és anyagokkal, kerítéssel,
e) vízszintes és magassági méretezés,
f) az építtető és az építészeti-műszaki tervező aláírása

  3. Nézetrajzok M=1:200 méretarányban, amelytartalmazza a következőket:
a) a tervezett épület szomszédok felé forduló homlokzatai egész telken átmenő terepmetszettel,
b) a tervezett növényzet, térburkolatok,
c) a tervezett tereprendezés,
d) vízszintes és magassági méretezés,
e) az építtető és az építészeti-műszaki tervező aláírása.

4. Műszaki leírás, tartalma:
a) tervezői nyilatkozat az alapvető követelményeknek való megfelelőségről, 
b) az építési telek terheléseinek összefoglalása, (helyszínrajz, beépítés, 
c) beépítési %, épületmagasság, összes hasznos alapterület,
d) anyagok, színek ismertetése,
e) leírás a környezethez való illeszkedés bemutatásával, 
f) helyiséglista és terület-kimutatás, alaprajzok,
g) közműellátás ismertetése, közmű engedélyek ( Ugyan a jogszabály szerint, ha a szolgáltató 8 nap elteltével nem válaszol, akkor a szolgáltató részéről elfogadottnak tekinthető a terv. De a hibás terv alapján a szolgáltató, a szolgáltatást megtagadhatja. Így mindenképpen célszerű a terveket jóváhagyatni a szolgáltatókkal.)
 
h) gépészeti rendszerek összefoglaló leírása,
 Szakági tervek, számítások
i) az építtető és az építészeti-műszaki tervező aláírása.
Egyszerű bejelentéssel épített épületeknél a


Eltérés az egyszerű bejelentéstől
Az építtetőnek minden esetben új bejelentést kell tennie, ha:
•    A korábban megtett bejelentés hiányos volt, és erről a bejelentőt az építésügyi hatóság tájékoztatta.
•    Az egyszerű bejelentési dokumentációtól el kíván térni (az eltérés megvalósítását megelőző 15 nappal). Eltérést érintő épületrész ábrázolásával.
•    A bejelentések száma nincs korlátozva.

Ha elkészült az épület:

  A Korm. Rend. előírásai alapján, az egyszerű bejelentés alapján felépült épületre építtetőnek hatósági bizonyítványt kell kérnie, az építéssel érintett ingatlan fekvése szerinti települési jegyzőtől.
•     A hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni kell:
•     E-építési naplóösszesítő lapját
•     Energetikai tanúsítványt  (Energetikai követelményeket, most induló építkezésnél 2020. évi, vagy ezt követő befejezés esetében   a mindenkor érvényben lévő követelményeknek megfelelően.
  
•     Igazgatási szolgáltatási díjat a „Hatósági bizonyítvány kiállítása „díjtáblázat szerint.
•    A hatósági bizonyítványt a kiállítója, a kiállítással egyidejűleg feltölti az Országos Építésügyi nyilvántartásba.
  
 

Tovább


2017-01-14

Építési bírság

Építésfelügyeleti bírságot a 239/2005 (X.25.) kormányrendelet szabályozza.
Érdemes az építtetőknek is alaposan tanulmányozni, mert jó pár hiányosság esetében  a bírság őt vagy őt is terheli.
Pl. a "projekt" vagy építési tábla hiánya miatt a felügyelet 50.000 Ft-ot szab ki az építtetőre./ 24. pont/ Nagy gondot kell fordítani a szerződések meglétére, és a pontos naplóvezetésre is.  A táblázatot nem elriasztásként csak tájékoztatásként raktam fel.











2017-01-14

CS.O.K. Családi otthonteremtési támogatás

Új szocpol igénybe vehető összegei és támogatás feltételei.

 
 Új szocpol Családi otthonteremtési kamattámogatású kölcsön  CS.O.K.  
  

 
 2016 jan 1. Az alábbi változtatások léptek életbe az otthonteremtési támogatásban. 
 A kamattámogatású hitelt jelenleg az OTP. FHB. és az Erste bankoknál lehet igényelni.

Megszűnt az energetikai követelmény használt lakás vásárlás esetén. Itt egyedüli kitétel a legalább „komfortos” szintet érjen el a megvásárolni kívánt ingatlan, vagy átalakítással komfortossá tehető legyen.

Mire lehet igénybe venni: Használt és új lakás vásárlására, új lakásépítésre.

Cs.o.k. beszámít a hitelfelvételhez szükséges önerőbe.

Cs.o.k. Az alábbi feltételek betartása mellett igényelhető.
•    Lakásfelújításra nem, de bővítésre igénybe vehető a támogatás.
•    Használatbavételi, vagy használatbavétel tudomásulvételi engedély szükséges új lakás vásárlásához.
•    Legfeljebb 350 000 Ft/m2 – a lakás nettó alapterülete alapján számított − vételárú, legalább komfortos, használt lakás vásárlásához. Új lakás vásárlásakor, vagy építésekor méretkorlátozás nincs.
•    Meglévő, használt lakás kérelem benyújtásának időpontját követően megkezdett bővítéséhez, ha a bővíteni kívánt lakás legalább komfortos vagy a bővítéssel egyidejűleg komfortossá válik, és a bővíteni kívánt lakás a kérelem benyújtásának időpontjában az igénylő és mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttköltözésére tekintettel az igénylő a családok otthonteremtési kedvezményére jogosult.
•    Meglévő vagy 10 éven belüli megszületést vállaló gyermekekre.
•    Legalább egyik szülőnél 40 év alatti kor vállalt gyermek esetén.
•    Családi otthonteremtést igénylő személynek köztartozásmentes adózónak kell lenni.
•    Használt lakást értékesítő eladó nem lehet a vevő élettársa, vagy közeli hozzátartozója.
•    Minimum 180 napos folyamatos biztosítási jogviszonyt kell felmutatni, legfeljebb 15 napos megszakítással.  Biztosítási jogviszonyt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár   (OEP) igazolja.
•    A cs.o.k. igénybevételének lehetőségét nem zárja ki a meglévő ingatlantulajdon, amennyiben 3 gyermekkel új lakást épít vagy vásárol.
 Meghatározások:
   
   Bővítés meghatározás: Bővítésnek olyan építési tevékenység számít a rendelet szerint, amely az építmény térfogatát és a lakás hasznos alapterületét növeli, legalább egy lakószobával, de ide tartozik az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítés is. Ha viszont emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel a jogszabályi követelményeknek megfelelő külön lakóegységet hozunk létre, az ugyanúgy új lakásnak számít, mint ha az alapoktól mi húztuk volna fel a házat.

Komfortos lakás meghatározás: Az a lakás amely legalább:
•    Egy 12 m2-t meghaladó lakószobával
•    Teljes, vagy részleges közművezettséggel
•    Közmű, vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással
•    Meleg vízellátással

•     Egyedi fűtési móddal rendelkezik.


Cs.o.k. igénybevétellel szerzett lakóingatlan meghatározott felső értéke:








•    Új lakás esetén az értékhatár nincs maximalizálva
•    Használt lakás esetén a 350.000 Ft/m2


 
Új lakás építés esetén
 Építési szempontok alapján történt változások.
 
•    Új lakás építése esetén 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet 2018. 01. 01. előírásoknak kell megfelelni.
 


2017-01-14

Mezőgazdasági területek-zártkertek beépítésének szabályozása

Mezőgazdasági területek beépítésének új szabályai.
Mezőgazdasági területeken a régi 3%-os beépítési határt 10%-ra módosították a többi területnagysághoz kötött beépítési feltételek változatlanok.
Ingatlan nyilvántartási törvény 2015. 05. 02. határidővel 2016. 12. 31. határideig lehetővé tette a zártkertek kivonását egyszerűsített eljárásban.  2016. 06. 14-től a kivont területekre megengedte a 10 %-os beépíthetőséggel lakóépület építését legfeljebb 7,5 m beépítési magassággal.
Korábbi szabályozás szerint 720 m2 alatti területre építményt nem lehetett építeni. Nagyon fontos: A zártkerti kivonás egyszerűsített eljárása csak 2016 év végéig lehetséges.
  253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről
29§ 1-8 bekezdés


2017-01-18

Zártkert átminősítés

Zártkert tulajdonosok figyelmébe


 Zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonása


Szerző: Dr. Jámbor Attila
Az Ingatlan-nyilvántartási törvény (Inytv.) 2015. májusi kiegészítése tette lehetővé, hogy a zártkertek tulajdonosai egyszerűsített eljárásban kezdeményezhessék az ingatlan művelés alóli kivonását. Az erre irányuló kérelmek 2015. november 30. napjától már beadhatók, mivel kihirdették az egyszerűsített eljárás részletszabályait tartalmazó miniszteri rendeletet. A zártkerti tulajdonosok 2016. december végéig élhetnek ezzel a kedvezményes lehetőséggel.

Magyar Közlöny: 2015. évi 162. szám
Érintett jogszabály: 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet
Módosító jogszabály: 67/2015. (X. 30.) FM rendelet
Hatályos: 2015. november 30., 2017. január 1.


Jogszabályi alapok

A 2015. évi XLIV. törvény egészítette ki az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt (Inytv.). A zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásának egyszerűsített lehetőségét az Inytv. 89/A. §-a tartalmazza [1997. évi CXLI. tv. 89/A. §; 2015. évi XLIV. tv. 11. §].

A földművelésügyi miniszter az eljárás részletes szabályait az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendeletben rögzítette. A módosításokat a 67/2015. (X. 30.) FM rendelet tartalmazza.

A tulajdonos 2016. december 31-ig kérheti az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését [1997. évi CXLI. tv. 89/A. § (1) bek.]. A jogszabályi határidőt követően ismét csak az általános szabályok alapján történhet meg a művelés alóli kivonás, ami lényegesen hosszadalmasabb és költségesebb eljárás, ezért minden zártkerti tulajdonosnak javasolható, hogy a rendelkezésére álló több mint egy évben adja be a kérelmét a földhivatalba.

2.
Mi az a zártkert?

A zárkert fogalmát az 1967. évi IV. törvény határozta meg, de ezt 1987. szeptember 1. napjától hatályon kívül helyezték. A fogalom megszűnésétől függetlenül a tulajdoni lapok az ingatlanok fekvése szerint jelenleg is az alábbi adatokat tartalmazhatja: belterület, külterület, zártkert.

3.
Az eljárás célja: a zártkert értékesítésének, használatának egyszerűsítése

A zártkerti ingatlanok jelenleg a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény hatálya alá tartoznak, akkor is, ha általában hétvégi házak találhatók a telken, illetve – döntően szabálytalanul – gyakran lakóházként funkcionálnak a zártkerti épületek.

Ha az egyszerűsített eljárás keretében a földhivatal kivonja a művelés alól az ingatlant, akkor már nem tartozik a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény hatálya alá, így lényegesen egyszerűbbé válik a zártkert értékesítése, hasznosítása.

4.
Ki kezdeményezheti az eljárást?

A tulajdonos a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 9. melléklete szerinti formanyomtatvány kitöltésével és az ingatlanügyi hatósághoz (földhivatalhoz) történő benyújtásával kezdeményezheti a művelés alól történő kivonást. „A zártkerti művelés alól kivont területként történő feltüntetés iránti kérelem” nyomtatvány a foldhivatal.hu oldalról innen letölthető.

Ha több tulajdonosa van egy ingatlannak, akkor bármelyik előterjesztheti a kérelmet, de az eljárásban csatolni kell a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 50/A. § (1)-(3) bek.]. A nyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni (vagyis két tanúval, vagy ügyvédi, közjegyzői ellenjegyzéssel kell ellátni) [1997. évi CXLI. tv. 29. §].

5.
A tulajdoni lapon a művelési ág: zárkerti művelés alól kivett terület

Az eljárás lezárásaként a zártkerti ingatlant művelés alól kivett területként kell nyilvántartani. A művelés alól kivett területek között a korábbi zártkert az alábbi művelési ág megnevezésekkel szerepelhet a tulajdoni lapon:
- ha nincs épület az ingatlanon: zárkerti művelés alól kivett terület,
- ha van épület az ingatlanon: zártkerti művelés alól kivett terület, mellette feltüntetve a fennálló épület fő rendeltetésének jellegét (pl. gazdasági épület) [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 50. § (1) bek.].

6.
Az épületfeltüntetést nem helyettesíti az eljárás

Ha az ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásban még nem szereplő épület is található, akkor a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásának egyszerűsített eljárásával egyidejűleg az épületfeltüntetési eljárást is le kell folytatni. Az épületfeltüntetéséhez szüksége változási vázrajz mellett az épület használatbavételi (fennmaradási) engedélyét vagy hatósági bizonyítványát is be kell csatolni.

7.
A kérelem a zártkert egy részére is vonatkozhat

A jogszabály szerint a művelés alól kivett zártkert tulajdoni lapja alrészleteket nem tartalmazhat [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 50/A. § (4) bek.].

Az egyszerűsítette eljárás – az ingatlan teljes területe helyett – azonban irányulhat a zártkert egy részére is. Ha csak az ingatlan egy részét kívánják kivonni a művelés alól, a kérelemben meg kell jelölni, hogy a zártkerti ingatlannak a megosztása során kialakuló ingatlanok közül mely ingatlan művelési ága kerüljön a zárkerti művelés alól kivett területként feltüntetve, illetve melyiken kell az épület rendeltetését is feltüntetni [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 50/E. § (1) bek.].

A megosztást a telekalakítási eljárásra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell elvégezni [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 50/E. § (2) bek.]. Ez esetben tehát a zártkerti ingatlant meg kell osztani, vagyis ennek alapvető feltétele, hogy a zártkertből – telekalakítással – kialakítható legyen legalább két telek (vagy a szomszédos ingatlanokat is be kell vonni az eljárásba) [1997. évi CXLI. tv. 89/A. § (2) bek.].

8.
Az eljárás díjmentes!

A zártkerti ingatlan művelés alóli kivonására irányuló eljárás tárgyánál fogva díjmentes, ezért az ingatlan-nyilvántartási hatóság részére igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni [1996. évi LXXXV. tv. 32/C. § (1) bek. u) pont].
 

Tovább

 








Építési Tanácsadás

Egy nélkülözhetetlen eszköz építkezőknek, hogy az építkezés ne rémálom, hanem egy magabiztosan levezényelhető művelet legyen!

Kattintson a blokk címére, és tegye fel építkezéssel, felújítással kapcsolatos kérdését a "Kérdezz - felelek" rovatban!

Költsévetés készítő program

A "Költségvetés készítő program" menüre kattintva egy hasznos kis programot talál, mellyel egyszerűen elkészítheti családi háza építésének költségvetését.

A proramot, az E-book vásárlók szabadon használhatják.

E-book bemutató

Családi házak tervezése
Az építkezés engedélyezése
Építkezés előtti előkészítés
Családi házak alapozása
Családi házak falazása
Családi házak födémszerkezete
Családi házak tetőszerkezete
Építkezés befejező munkálatai
Családi házak gépészete

A teljes E-book megrendelése

Balog József © 2012

Portálmotor: | InstantPortal 3.0 | On-line látogató: 3

FEL