Építési tanácsadás

Nélkülözhetetlen eszközök családi ház építéshez!

1

Érdekességek, rendeletek, újdonságok az építőipar területén.

Egyszerűsített engedélyezési eljárás

300 m2 alatti új lakóépületek építésére

2016. január 1. Változások az építésügyben. Építésengedélyeztetési eljárás:
Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység. Médiában több esetben elhangzott, „Építési engedély nélkül lehet építkezni” és ez sokan úgy értelmezik, hogy nem kell építési engedély, vagyis nem kell terveztetni és engedélyeztetni, csak építeni.  Természetesen továbbra sem lehet engedély nélkül építeni, és az építésre, telekbeépítésre vonatkozó jogszabályokat továbbra is be kell tartani, és az építendő házról tervet kell készíttetni. Ezzel a rendelettel egyszerűsítetek, és meggyorsították az eljárást, és bizonyos határig olcsóbb, vagy teljesen ingyenes lett az engedélyeztetés. Más felöl olyan szándék is megjelent, hogy az építés csak megfelelő szinten kidolgozott műszaki kiviteli tervek alapján történhessen, vagyis az egyszerűsített engedélyezési eljárás nem jelenti azt, hogy a tervezőnek is le kell egyszerűsíteni az eddig meg szokott engedélyezési tervet. Ellenkezőleg, jóval nagyobb lett a tervező felelőssége, mert az építéshatóság, már nem vizsgálja a terv szakszerűségét. Önmagában nem az egyszerű bejelentési dokumentáció tartalma miatt fog felelősséget vállalni a tervező, hanem az ez alapján létesített épület miatt – ráadásul lehet, hogy az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság egyetlen alkalommal sem látja a kivitelezést, így sokkal később derül fény a szabálytalanságra, szakszerűtlenségre: nagyobb a kár, nagyobb a felelősség.  Rendelet (É.T.V. 33§ 1 )az új építésű legfeljebb 300 m2  hasznos alapterületű lakóépületre vonatkozik kötelező jelleggel. (Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m épületszintek, pince, fsz, tetőtér alapterület összessége) Nincs választási lehetőség, az engedélyezési eljárásban. Ha az új tervezett lakóépület nem haladja meg a 300 m2 alapterületet, akkor az engedélyezési eljárás, nem lehet az idáig megszokott engedélyeztetés, kötelezően az egyszerűsített engedélyezési eljárást kell választani.
 a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról
1. Az egyszerű bejelentés benyújtása:
Mit jelent ez a valóságban?
456/2015. (XII. 29.) Korm. rendeleta lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról
1.Az egyszerű bejelentés benyújtása
1. § (1) A legfeljebb 300 m² összes hasznos alapterületű új lakóépület építésére vonatkozó egyszerű bejelentést az építtető azon jegyzőhöz, főjegyzőhöz nyújtja be, amelynek az építésügyi hatásköre tekintetében irányadó illetékességi területén az építési tevékenységet végezni tervezik.(2) A bejelentés Étv.-ben meghatározott adatok mellett tartalmazza:a) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,b) az építészeti-műszaki tervező (a szakági tervezők is) nevét, elérhetőségét, kamarai számát,c) számított építményértéket a kormányrendelet szerint meghatározva,d) az építtető aláírását.(3) A bejelentés mellékletét képező egyszerű bejelentési dokumentációt (1. melléklet határozza meg)(4) Az építtető az építési tevékenységet a bejelentés benyújtását követő naptól számított - tizenöt napos határidő elteltét követően kezdheti meg az építési naplóval kapcsolatos szabályokra figyelemmel.(5) Az e. b. dokumentációtól eltérést 15 nappal annak megvalósítását megelőzően kell bejelenteni.2. § (1) A bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalból-i eljárás megindítására okot adó körülménynek.
(2) A hiányos bejelentés esetén a jegyző nyolc napon belül tájékoztatja az építtetőt:a) arról, hogy a hiányos bejelentés nem minősül az 1. §-ban foglaltaknak megfelelő bejelentésnek,b) az építési tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeiről, valamintc) a bejelentés vagy a melléklete hiányairól.(3) Ha az ingatlanon, az építtetőn kívül más személy tulajdonjoggal rendelkezik, a jegyző a bejelentésről -annak benyújtásától számított nyolc napon belül - tájékoztatja a jogosultat.
3. § A bejelentést papír alapon vagy elektronikus úton az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet kérelem benyújtására vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával, az Országos Építésügyi Nyilvántartás használatával kell benyújtani.
2. Az építési tevékenység szakmai és hatósági ellenőrzése.
4. § (1) A jegyző a bejelentésről tájékoztatja az építésfelügyeleti hatóságot az Étv.-ben meghatározott építésfelügyeleti tevékenység ellátása érdekében.(2) Amennyiben a bejelentés alapján végzett építési tevékenység eredményeként megvalósult építményt az Étv. alapján le kell bontani, az építésfelügyeleti hatóság a bontás elrendelése során az építésrendészeti eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el.
3. Egyszerű bejelentés alapján épített épületre vonatkozó hatósági bizonyítvány.
5. § (1) A bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt kérelemre az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző állítja ki.(2) A hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni kell az elektronikus építési naplóösszesítő lapját, az energetikai tanúsítványt, valamint - ha az Étv. alapján a hatósági bizonyítványért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni - az Étv.-ben meghatározott díj megfizetésének igazolását.(3) A hatósági bizonyítványt a kiállítója a kiállítással egyidejűleg feltölti az Országos Építésügyi Nyilvántartásba1. melléklet a 2015. évi CCXII. törvényhez " 6. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása) Hatósági bizonyítvány kiállítási díj  1. A bejelentéstől számított évek száma, és fizetendő igazgatási szolgáltatási díj2. 0-3 év díjmentes3. 3-4 év 200 000 Ft4. 4-5 év 400 000 Ft5. 5-6 év 600 000 Ft6. 6-7 év 800 000 Ft7. 7-8 év 1 000 000 Ft8. 8-9 év 1 200 000 Ft10 év eltelte után az épületről hatósági bizonyítvány nem adható ki, az épületet el kell bontani (jelenleg érvényben lévő rendelet szerint.)
1. melléklet a 456/2015. (XII. 29.) Korm. RendelethezAz egyszerű bejelentési dokumentáció tartalma:
1. Helyszínrajz M=1:200 méretarányban, tartalma:a) helyi építési szabályzat szerinti építési hely és építési mód,b) az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanokjogi határai és meglévő építményei földhivatali adatszolgáltatás alapján, de a valóságban ettől eltérő épületeket is fel kell tüntetni, és védőtávolságukat figyelembe kell venni.c) az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanokmeglévő és tervezett domborzata, növényzete,d) a tervezett épület tetőidommal, csapadékelvezetés módjának feltüntetésével,e) a tervezett építmények,f) a tervezett tereprendezés, térburkolatok és felszíni vízelvezetés,g) a tervezett és meglévő közműcsatlakozások helye és kapacitása,h) a tervezett közterület-csatlakozás,i) az égéstermék-elvezető rendszerek feltüntetése,j) vízszintes és magassági méretezés,k) az építtető és az építészeti-műszaki tervező aláírása.
  2. Utcakép M=1:200 méretarányban, tartalma:a) utcafronttal párhuzamosan felvett utcahosszmetszet lejtésekkel,b) az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanokjogi határai és meglévő épületei, építményei homlokzattal földhivatali adatszolgáltatás, helyszíni felmérés és/vagy fotódokumentáció alapján,c) az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok meglévő és tervezett domborzata, növényzete, tereptárgyai helyszíni felmérés és/vagy fotódokumentáció alapján,d) a tervezett épület utcafronti tervezett nézete a tervezett színekkel és anyagokkal, kerítéssel,e) vízszintes és magassági méretezés,f) az építtető és az építészeti-műszaki tervező aláírása
  3. Nézetrajzok M=1:200 méretarányban, amelytartalmazza a következőket:a) a tervezett épület szomszédok felé forduló homlokzatai egész telken átmenő terepmetszettel,b) a tervezett növényzet, térburkolatok,c) a tervezett tereprendezés,d) vízszintes és magassági méretezés,e) az építtető és az építészeti-műszaki tervező aláírása.
4. Műszaki leírás, tartalma:a) tervezői nyilatkozat az alapvető követelményeknek való megfelelőségről,  b) az építési telek terheléseinek összefoglalása, (helyszínrajz, beépítés,  c) beépítési %, épületmagasság, összes hasznos alapterület, d) anyagok, színek ismertetése, e) leírás a környezethez való illeszkedés bemutatásával,  f) helyiséglista és terület-kimutatás, alaprajzok, g) közműellátás ismertetése, közmű engedélyek (Ugyan a jogszabály szerint, ha a szolgáltató 8 nap elteltével nem válaszol, akkor a szolgáltató részéről elfogadottnak tekinthető a terv. De a hibás terv alapján a szolgáltató, a szolgáltatást megtagadhatja. Így mindenképpen célszerű a terveket jóváhagyatni a szolgáltatókkal.)  h) gépészeti rendszerek összefoglaló leírása, Szakági tervek, számításoki) az építtető és az építészeti-műszaki tervező aláírása.

Eltérés az egyszerű bejelentéstőlAz építtetőnek minden esetben új bejelentést kell tennie, ha:•A korábban megtett bejelentés hiányos volt, és erről a bejelentőt az építésügyi hatóság tájékoztatta.•Az egyszerű bejelentési dokumentációtól el kíván térni (az eltérés megvalósítását megelőző 15 nappal). Eltérést érintő épületrész ábrázolásával.•A bejelentések száma nincs korlátozva.
Ha elkészült az épület:
  A Korm. Rend. előírásai alapján, az egyszerű bejelentés alapján felépült épületre építtetőnek hatósági bizonyítványt kell kérnie, az építéssel érintett ingatlan fekvése szerinti települési jegyzőtől.• A hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni kell:• E-építési naplóösszesítő lapját• Energetikai tanúsítványt.  (Energetikai követelményeket, most induló építkezésnél 2020. évi, vagy ezt követő befejezés esetében   a mindenkor érvényben lévő követelményeknek megfelelően.) • Igazgatási szolgáltatási díjat a „Hatósági bizonyítvány kiállítása „díjtáblázat szerint.•A hatósági bizonyítványt a kiállítója, a kiállítással egyidejűleg feltölti az Országos Építésügyi nyilvántartásba.    
Tovább

 

Házilagos kivitelezés

Kaláka építés szabályozás

Érintett jogszabály: 1997. évi LXXVIII. törvény 39. § (6) bekezdése
Módosította: 2012. évi CLVII. törvény 46. § (3) bekezdése
Hatályos: 2013. január 1.

Irta. dr Jámbor Attila.

Számtalan esetben merül fel kérdésként, hogy ki és milyen tevékenységet végezhet akkor, ha az adott személynek a szakmai hozzáértése megvan, de nincs vállalkozása vagy éppen a vállalkozása nem jogosult kivitelezési tevékenység végzésére.

 

Egy ilyen egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolásához is számtalan jogszabályi fogalmat kell előzetesen megismernünk. Főszabály szerint építési szakmunkát csak az végezhet, aki az adott tevékenység végzésének megfelelő szakképesítéssel, részszakképesítéssel rendelkezik [1997. évi LXXVIII. tv. 39/A. § (3) bek.]. Az építési szakmunka a szakirányú képesítéssel, jogszabály alapján végezhető építési-szerelési munka. Az építési-szerelési munkának pedig az építési tevékenység végzésére irányuló szakági munka minősül [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. § b)-c) pont]. Az Építési törvény építési tevékenység fogalma: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 36. pont].

A jogalkotó a vállalkozó kivitelezői tevékenységnek az üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatandó építőipari kivitelezési tevékenységet nevezi [1997. évi LXXVIII. törvény 39. § (3) bek.]. Az építőipari kivitelezési tevékenység az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összessége [1997. évi LXXVIII. törvény 39. § (1) bek.]. Az építési beruházás az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági, és építésügyi tevékenységek összessége [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 30. pont].

Az Építési törvény 2012. december 31-ig hatályos szövege ehhez kapcsolódóan rögzítette, hogy aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, építőipari kivitelezési tevékenységet csak saját céljára végezhetett. A jelenleg hatályos jogszabály így rendelkezik: „Aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, de a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkezik, kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak saját vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó céljára végezhet” [1997. évi LXXVIII. törvény 39. § (6) bek.].

A jogszabály szövege 2013. január 1-jétől egyrészt kiegészült azzal, hogy a kivitelezés végzésének a feltétele, hogy jogosultság hiányában csak a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy folytathat kivitelezési tevékenységet. Tehát még saját részünkre se végezhetünk építési tevékenységet, ha nincs hozzá megfelelő végzettségünk.

Másrészt viszont a saját célra történő kivitelezés mellett már a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szerinti hozzátartozó részére is lehet segítséget nyújtani. A Ket. szerint hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és annak házastársa; az örökbe fogadó és a nevelőszülő; az örökbe fogadott és a nevelt gyermek; a testvér, a házastárs, az élettárs; a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa [2004. évi CXL. tv. 172. § h) pont]. Természetesen a hozzátartozó részére is csak a megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy nyújthat segítséget az építkezés során.

Ami még kétséget ébreszthet, hogy a fogalomban a saját és hozzátartozó részére történő tevékenységek körülírásánál „a kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet” tartalmazza a szöveg, azonban a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet nem határoz meg speciálisan ilyen kivitelezési eseteket. Ilyen meghatározás hiányában valamennyi kivitelezési tevékenységre lehet alkalmazni a fenti szabályozást (vagy éppen semelyikre). Ha szigorúan vesszük a törvény szövegét, akkor csak a rendeletben kijelölt tevékenységek esetében merülhet fel a kalákában történő kivitelezés. Valószínűleg azonban nem az volt a jogalkotó célja, hogy lehetetlenné tegye a családon belüli segítségnyújtást vagy a saját részre történő munkavégzést.

dr. Jámbor Attila
Tovább
 

Hőszigetelésről, páragazdálkodásról

Ismerkedés az "U" értékkel


Falakkal szemben támasztott követelmények,

falak szerepe a lakás páragazdálkodásban


 

Épület legfontosabb alkotóelemei, térhatároló és teherhordó szerepet kell betölteniük.  Bármely épületelemet időközben lehet cserélni, alapnak, falnak és a födémnek teljes életciklust 100-150 évet kell kibírni csere, vagy nagyobb javítások nélkül. Ezért fal anyagának kiválasztásakor a vele szemben támasztott igényeknek megfelelő gondossággal kell eljárni. A választásban segít, ha meghatározzuk a fallal szemben támasztott összes igényt, megalkuvás nélkül.   Hogy érthető legyen a falakkal szemben támasztott követelmény, vissza kell menni az évszázadokon át alkalmazott vályogfalakhoz. A vályogfalak a falakkal szemben támasztott összes követelménynek megfeleltek, kivéve a hőszigetelő képességük rosszabb a ma elvártnál. Amiért különösen kedvelt napjainkban is, az a nagy  tömegéből adódó hő tehetetlensége által biztosított kellemes klíma, és páragazdálkodó képessége. Nagyobb páraterheléskor a pára a páranyomás hatására diffundálódott a falba, alacsony páratartalom esetében a párát visszajuttatja a légtérbe, ezáltal a páratartalom és a hőmérséklet is kiegyenlítődött. Véshető bontható, átalakítható, egyszerűen helyreállítható falszerkezet képezett. Homogén szerkezete miatt a belső téri páranyomást a fal külső oldalán le tudta adni. Tűzálló, gyártása, bontása nem terhelte a környezetet, mai szóhasználattal környezetbarát anyag.

 Amiért ennek a falnak egy létező rossz tulajdonságát a hőszigetelő képességét, feljavítsák a mai követelményeknek megfelelően, több jó tulajdonságot kellett elveszíteni. A jó hőszigetelésű falak már nem páraáteresztők, sok esetben kis tömegük miatt már nincs hőtároló képességük, ha a hőszigetelés műanyag, polisztirol, akkor élettartama, lényegesen lerövidül  50-60 évre, és  nem lesz teljesen tűzálló, de környezetbarát biztosan nem.



Páratartalom:

Ahhoz, hogy a lakásban jól érezzük magunkat, nagyon fontos a kiegyensúlyozott páratartalom.   A lakásunk légterét kitöltő levegő több-kevesebb mennyiségben tartalmaz vizet, pára formájában.

 A levegő nedvességtartalmának jellemzője a levegő abszolút értékében gramm/m3  és relatív értékben %-ban kifejezve


A levegő abszolút értékben kifejezett páratartalma a hőmérséklet változásával  nem változik. Relatív értelemben viszont a hőmérséklet  emelkedésével, csökken, hőmérséklet csökkenésével viszont emelkedik, mert a vízgőz nyomása hőmérsékletfüggő.

Emberi szervezet az adott hőmérsékletű levegő  relatív  %-os páratartalmára érzékeny.

          Levegő abszolút vízpára felvevőképessége hőmérséklet változás függvényében.

0C° -os levegő vízgőzzel telített  100% relatív nedvességtartalma  a levegő 1 m3-ben csak 4,8 gramm vizet tartalmaz.  10C˚os 100% relatív páratartalmú levegő viszont 17,4 g és 20C°os levegő már 17,4 gramm/m3 vizet tartalmaz.


Ha egy 20m2-es 2,7 m magas= 54 lm3-es 20C°  45% páratartalmú helységet  felfűtünk 25C °-ra akkor 2,736 gramm  =2,73 liter vizet kell párologtatni 24 óra alatt, hogy a levegő relatív páratartalma ne változzon.

A belső levegő páratartalma= vízgőz páranyomást képez, minél nagyobb a hőmérséklet és páratartalom páranyomás egyenes arányban

növekszik.



 

A páranyomás nagy része szellőztetéssel távozik a lakásból, mivel a szellőzés időleges a páranyomás viszonylag állandó, a helységhatároló szerkezetek páranyomásnak vannak kitéve, ez a nyomás elérheti a 0,1 kg/m2 nagyságot is. A nyomás hatására a vízgőz bediffundál a falakba, a fűtési időszak időtartama alatt kb. 180 nap/ év.  Az átnedvesedett fal bedohosodhat, ha nem tud a pára falon keresztül elpárologni.      Párolgás (diffúzió) csak akkor jöhet létre, ha a fal páravezetési ellenállása a fal keresztmetszetében nem változik, vagy kifelé csökken. Ha a páravezetési ellenállást a külső oldalon megnöveljük, pl. dryvit rendszerrel, akkor a pára nagy része bennreked a falazat és a szigetelés között.  Ez a pangó nedvesség az, ami megbetegíti a falat, és egy idő után a bentlakókat is. Ezért kell kerülni a polisztirol hőszigetelést, külső oldali műanyagkötésű vakolattal.  Természetesen nem sokkal jobb a helyzet, ha polisztirolszigetelés helyett kőzetgyapot szigetelést alkalmazunk, de ugyanazt a dryvit rendszert. Ez esetben még tovább rontja a helyzetet, hogy a kőzetgyapot szigetelés átnedvesedik, és szigetelőértéke leromlik. Tehát jó falazatválasztás az mikor, olyan falazatot választunk külső falazathoz, melynek szigetelőértéke, már önmagában is megfelelő, vagy megfelelő értékben feljavítható 4-5 cm-es hőszigetelő habarccsal.  Egyrétegű falazattal el lehet érni a 0,25 W/m2K szigetelő értéket.

 

Mit jelent az „U=W/m2K” érték?



 AZ 1m2 felületen 1C° hőmérséklet különbségesetén 1 óra alatt  a szerkezeten átáramló energia mennyisége


Mértékegysége W/m2K


 Egy 15x8 m külső méretű és 2,75 m belmagasságú lakóház falfelületi lehűlő felülete 124m2 és  ebbe a felületbe van beépítve 20 m2 összfelületű nyílászáró.


 

Fal PTH 38-as tégla +4,5 cm hőszigetelő vakolat szigetelőértéke U=0,25W/m2K

Nyílászárók 3 rétegű üvegezéssel                                             U= 0,9W/m2K 


Éves hő vesztesség : Magyarországon átlagban 168napot kell fűteni  168 nap X24 óra = 4032 óra

-      Fűtési idény átlaghőmérséklete +22 C° belső hőmérsékletet, és + 5,8 C° külső átlaghőmérséklet van  a fűtési szezonban hőmérséklet közti különbség = 16,2 C° vagyis ezt a különbséget kell fűtéssel 4032 órán a fűtési idényben pótolni.

                                     

-      Fűtési energia: Fal:  4032 óra X 16,2 C° X 104 m2 X 0,25 W/m2K=1.698.278 W=1698KW

                 

Nyílászárók: 4032 óra X 16,2 C° X 20m2 X 0,9 W/m2K = 1.175.713 w = 1.175KW


 

Összes fűtési energia: =  1.698 KW fal+1.175KW nyílászárón keresztüli hőkiáramlás = 2873 KW /3,6MJ =798m3 gáz szükséges ahhoz, hogy 5,8C° külső átlaghőmérsékletet  egy fűtési szezonban  22 C° ra felmelegítve tudjuk tartani a fal és nyílászárók hő vesztességének ellensúlyozásával.  

Természetesen ez nagyon leegyszerűsített számítás csak a falra és nyílászárókra vonatkozik, de hő vesztesség van még a padlónál és a födémnél is.

A valós gázfelhasználás megközelítéshez a kimutatott 798 m3gáz/ fűtési szezon mennyiséget még korrigálni kell , a fűtőkészülék hatásfokával. Vannak olyan fűtőkészülékek, melyek a bevitt energia 70-80%-át tudják csak hasznosítani, és a kondenzációs kazánok melyek a  füstgáz hő felhasználásával elérhetik a 100% feletti energia hasznosítást is.

De  energia vesztesség van a szellőztetéssel is.


Mi okozza a penészesedést:


Legtöbb szigetelést végző vagy szigetelőanyagot forgalmazó  vállalkozás honlapján a szigetelést, mint a penészesedés megszüntetési módját tüntetik fel.

Ez így nem igaz, sőt van olyan eset, mikor kimondottan kárt okoz a hőszigetelés, vagyis nem hogy megszünteti a nedvesedést, hanem feldúsítja.

Valójában szigeteléssel nem lehet a penészt megszüntetni, sőt van olyan helyzet is ahol kimondottan árt a  hőszigetelés.

Célravezetőbb  a nedvesedés, penészedés okait feltárni, és csak azután javasolni a gyógymódot.

Penészesedést nem  csak a gyenge szigetelőértékű térhatároló szerkezetek okozzák, hanem a hőhidak, és a magas páratartalom, kevés szellőztetés, és természetesen a rossz vízszigetelés. Tehát ha a felsoroltak bármelyike is fennáll, a penészesedést a hőszigetelés nem oldja meg, rossz vízszigetelés esetébe, viszont kifejezetten káros, mert lezárja a fal külső oldali páraszellőzését. De a külső szigetelés okozhat páralecsapódást, penészesedést, jól víz- szigetelt falaknál is.Ha a lakást a szigetelés előtti szokás szerint használják tovább. Mert a hőszigetelés miatt  kisebb lesz a hővesztesség, így  kevesebbet kell fűteni, mint előtte, de a kevés fűtés már nem tudja a párát leszárítani, és megindul a páralecsapódás.  Ez azért történik meg mert a régi gyenge hőszigetelésű fal miatt a belső levegő felső rétege 4-5 C°-al de néha többel is magasabb volt mint a padló síkjában, fűtéskor beindult a levegő keringése, és a mozgó levegő felmelegítette a takart részeket is, nem alakult ki hideg felület nem volt pára kicsapódás.  Tehát a szigeteléshez hozzátartozik a gondosabb szellőztetés, lakás belső levegő páratartalom szinten tartása, gyakori szellőztetéssel, vagy szellőzőberendezés kiépítésével.


Penészesedést hosszabb ideig fennálló nedvesedés okozza. Ha a nevesedés okozóját megszüntetjük, megszűnik a penészgombák élettere, vagyis megszűnik a penészesedés.

 


 
Tovább


Olvasnivalók Építési engedély

Engedély feltételei


Mennyibe kerül az engedély iránti kérelem?

A kérelemhez illetéket kell leróni, amit illetékbélyeg formájában kell a beadványra ragasztani. A gyakrabban előforduló illetékek összege a következő:

  1. új lakóépület, valamint a rendeltetésszerű használatával összefüggő rendeltetésű új építmény építése, illetőleg meglévő ilyen építmény bővítés, önálló rendeltetési egységenként: 10 000 forint,
  2. egyéb rendeltetésű építmény építése:- önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 15 000 forint,- a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű rendeltetési egységenként 50 000 forint,
  3. műtárgy építése, valamint egyéb építési tevékenység: 10 000 forint,
  4. meglévő építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, elmozdítása, továbbá - az a) pontban foglaltak kivételével - bővítése: 10.000 forint
  5. a módosított építési engedély, illetőleg az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélye: 10 000 forint.

Az építési engedély iránti kérelem mellékletei

A kérelemhez mellékelni kell: 

    az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot 1 példányban
    építészeti-műszaki tervdokumentációt 4 példányban (egyéb érdekelt szakhatóság esetén további egy-egy példányban);
    a tervező 1 példányban csatolt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy tervezete megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek, továbbá arról, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik;
    az érdekelt közművek és a kéményseprő nyilatkozatát 1-1 példányban;
    környezetvédelmi hatásvizsgálathoz kötött építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban;
    mezőgazdasági művelés alatt álló területnél a földhivatalnak a más célú hasznosításhoz adott engedélyét 1 példányban;
    a külön jogszabályban (általában helyi önkormányzati rendeletben) előírt tervtanácsi állásfoglalást
    a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezetnek, eljárásnak vagy számítási módszernek a szabványossal való legalább egyenértékűségét igazoló építésügyi szakértői véleményt egy példányban arról, hogy az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben rögzített követelményeknek megfelel, illetőleg EUROCODE alkalmazása esetén arról, hogy az az adott tervezési feladatra teljes körű, és a tervező kizárólag azt alkalmazta.

Mivel igazolhatjuk az építési jogosultságot?

Az építési jogosultság igazolható 1997_XII_29_KTM_rend_5_1_bek_a_pont 

    saját tulajdonú és az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyezett tulajdonjog esetében három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap hiteles másolatával;
    saját tulajdonú, de még be nem jegyzett tulajdonjog esetén - vagyis ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem az ingatlan széljegyén már fel van tüntetve - a benyújtott tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemmel és annak mellékleteivel (pl. ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződés, hagyatékátadó végzés, stb.);
    idegen tulajdonú ingatlannál a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, illetve kisajátítási eljárásnál a kisajátítási határozattal;
    közös tulajdonú ingatlannál a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel;
    társasházi tulajdonnál az egyik tulajdonos által tervezett, a közös tulajdont érintő építkezésnél a tulajdoni hányad 4/5-ével rendelkező tulajdonosok hozzájáruló nyilatkozatával, a közgyűlés által elhatározott munka esetében pedig a közgyűlés - a törvényben előírt többséggel hozott - határozatával;
    haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel.

Az építési hulladékra vonatkozó előírások 

A 2004. augusztus 25-ét követően megkezdett engedélyköteles építési tevékenység esetében az építési, illetve bontási tevékenység megkezdése előtt az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során keletkező hulladékról a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. számú melléklet szerinti építési hulladék tervlapot, és azt az építési engedély iránti kérelemmel együtt az építésügyi hatóságnak kell benyújtani. Ennek hiányában az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során az építési engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulást nem fogjuk megkapni .

Az építkezés befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 4. számú melléklet szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot. Az építési hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a használatbavételi engedély iránti kérelemmel együtt kell benyújtani az építésügyi hatóságnak. Ezek hiányában a használatbavételi engedélyhez nem szerezhetünk környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulást. 2004_VII_26_BM_KvVM_egy_rend_10_1_2_bek 
Tovább


Építési Tanácsadás

Egy nélkülözhetetlen eszköz építkezőknek, hogy az építkezés ne rémálom, hanem egy magabiztosan levezényelhető művelet legyen!

Kattintson a blokk címére, és tegye fel építkezéssel, felújítással kapcsolatos kérdését a "Kérdezz - felelek" rovatban!

Költsévetés készítő program

A "Költségvetés készítő program" menüre kattintva egy hasznos kis programot talál, mellyel egyszerűen elkészítheti családi háza építésének költségvetését.

A proramot, az E-book vásárlók szabadon használhatják.

E-book bemutató

Családi házak tervezése
Az építkezés engedélyezése
Építkezés előtti előkészítés
Családi házak alapozása
Családi házak falazása
Családi házak födémszerkezete
Családi házak tetőszerkezete
Építkezés befejező munkálatai
Családi házak gépészete

A teljes E-book megrendelése

Balog József © 2012

Portálmotor: | InstantPortal 3.0 | On-line látogató: 2

FEL